A múzeum gyűjteményében őrzött
négy múmiát, valamint az azokon nemrég elvégzett tudományos vizsgálatok
eredményeit mutatja be az a napokban megnyílt különleges kiállítás, melyet a
fáraók egykori birodalmának szerelmeseként természetesen iziben meg is néztem.
Habár jó néhány egyiptomi
kiállítást láttam már, olyant azonban, melynek teljes tematikája a múmiák
tudományos elemzésére fókuszál,korábban
sehol. (Még a 2008-as bécsi Tutanhamon
kiállításon is csak kuriózumként mutattak be részleteket a fiatalon elhunyt
fáraó múmiájának Siemens berendezésekkel végzett CT-és vizsgálatáról). Ilyen
szempontból nézve a Szépművészet múmia-projektje
a világ élvonalában van.
A múzeum gyűjteményében őrzött
négy múmiáról eddig keveset lehetett csak tudni. A mai tudomány és High-Tech segítségével
a tárlat segít megismerni az egykor élt egyiptomiak hitvilágát, a mumifikálási
technikájukat, halotti művészetüket, de az arcrekonstrukciónak köszönhetően azt
is megtudhatjuk, hogyan nézett ki a több ezer évvel ezelőtt elhunyt emberek
egyike.
Padihoremheb
kanopusz edényei
Festett vászon múmia-dísz
A „szombathelyi múmia” néven ismert testen végzett vizsgálatok
során nem csak a múmia korát lehetett megállapítani (radiokarbon vizsgálat alapján Kr.e. II.-III. századból való),
hanem azt is, hogy
egybetarozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval.
Kartonázs emberformájú koporsó
A múmiáról eddig azt
feltételezték, hogy gróf Almásy László révén került Magyarországra, de mostani
kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta Egyiptomban (1896), és
adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak.
A „kicsomagolt múmia” esetében a kormeghatározás volt a kutatás
legfontosabb eredménye. A csontminta szénizotópos vizsgálata szerint a múmiát a
késő Ptolemaiosz korszakban, a Kr.e. II.- I. században készítették.
A testet fedő sötét anyagot növényi
gyantaként azonosították a kémiai vizsgálatok. Ezek úgyszintén alátámasztják a
fenti keltezést.
Hortesznahtmúmiáját
a kutatóknak sikerült pontosabb történeti és kulturális kontextusba helyezniük.
Hortesznaht múmiája és
koporsója a Kr.e. III. századi, Ahmim városához kötődő temetkezési
együttesekhez kapcsolható. A múmiát egy három részből álló festett és
helyenként aranyozott motívumokkal díszített kartonázs készlet borítja.
A kartonázs anyagát gipsszel
egymáshoz rögzített és bevont, több réteg vászon alkotja,
Hortesznaht múmiája és szarkofágjának virtuális
modellje
mely megszilárdulva jó
dekorációs felületként szolgált. A gallér és a lábszárakat borító kartonázstakarót vászonszalagokba csavart vászonkötelekkel erősítették a múmiához.
A koporsó ikonográfiájának elemzése
és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata Hortesznaht múmiájának korát
illetően ugyanazt az eredményt hozta.
Hortesznaht 3D modellje
A koponyáról készített
CT-felvételek révén pedig Hortesznaht egykori arcvonásait több mint kétezer év
elteltével sikerült megeleveníteni.
Szarkofág digitalizálása
A Rer néven ismert múmiáról a vizsgálatok során kiderült, hogy
egy 20 és 24 év között, a Kr.e. IV.-III. században elhunyt nőt takar, akinek csontváza meglehetősen
roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.
Rer emberformájú múmia koporsója
Mumifikálási jelenet a koporsón
Rer koporsójának fedele és alsó része
A tárlathoz egy 3D-és film is kapcsolódik. Ebből átfogó képet kapunk
arról, hogyan és milyen módszerekkel vizsgálták a négy múmiát és milyen
eredményeket értek el a kutatások során. A vizsgálatsorozatban a modern
orvos-diagnosztika módszereit vetették be úgy,
mint: a computer-tomográfiát (CT), szövettani
és radiocarbon kormeghatározási
vizsgálatokat, valamint a DNS vizsgálatot.
A múmiák CT-vizsgálata
A Budapest Múmia Projektben a Szépművészeti Múzeum munkatársai
mellett radiológusok, antropológusok is részt vettek.
A rendkívül érdekes és rendhagyó
tudományos tematikájú egyiptomi kiállítás megtekintésére buzdítom mindazokat,
akik vagy a történelem e fejezete, vagy a technika adta lehetőségek, netán
mindkettő iránt érdeklődnek. Meggyőződésem, hogy hozzám hasonlóan páratlan
élményben lesz részük!