„De hát miféle élettörténet az, amelyben valaki, mint az apám, végül
elnémított, jelentés nélküli epizóddá változtatja azt, ami tényleg megtörtént
vele, azaz úgy formálja a múltat, mint az mégsem történt volna meg” /Gy.P./
A könyv néhol lírai, néhol pedig
provokatív korrajz a szocializmusról, amely naplóbejegyzések, dokumentumok,
versek, filmek megidézésével mutatja be az elfojtás és elhallgatás máig tartó
kultúráját, a pusztító amnézia következményeit. Becsületes könyv, nem ártatlan
számvetés. Felhívás magányos és nyilvános gondolkodásra, emlékezés és
emlékeztetés…
