A „Miguel Mujica Gallo" Alapítvány
tulajdonát képező, egyébként pedig a límaiMuseo Oro del Perú-ban látható 1000 éves inka
kultúra(szó szerint) szemkápráztató 86
aranytárgya most az osztrák fővárosban vendégeskedik. A kiállítás a Novomatic Forum házban, a „Wiener
Secession” épületével szemben tekinthető meg még április 26-ig.
A kiállítás bejárata
Én e héten gyönyörködhettem
az „inkák aranyában” : a színarany maszkokban, serlegekben, poharakban és
ékszerekben, melyek az i.e. 400 és i.u. 1.500 között készültek és az egykori
Inka Birodalom gazdagságáról mesélnek Európának, ahol e tárgyak korábban soha
nem voltak láthatók.
A mágikus megvilágításnak
köszönhetően szinte vakít a kiállított tárgyak csillogása. A kokaintartó szelencék
és az extra méretű serlegek az egykori hallucigén ceremóniák kellékei
voltak.
Az inkák önmagukat a világ urának
tekintették
Peru, az inkák földje
Az inkák előtti kultúrák is előszeretettel használták
az aranyat és az ezüstöt. Ezek közül négy kultúra bírt kiemelkedő
jelentőséggel: a Vicús-, a Mochica-, a Lambayeque- és a Chimú-kultúra. Az inkák
csak később léptek a történelem színpadára. Ők a XIII. és a XVI. század között
uralkodtak. Birodalmuk észak-déli kiterjedése 5000 kilométer volt. Az Andok és
a Csendes óceán közötti területen kb. 200, igen magas szervezettségi fokon élő,
etnikai csoport élt.
Kicsi maszk (kivételesen rézből készült)
A szemek gyönygyház berakással, mely a maszkot életszerűvé teszi
A birodalom politikai, vallási és kulturális központja
Cuzco volt. Nemcsak az uralkodó élt itt, de itt volt a főisten, a Nap temploma
is. Ezen túlmenően az oktatás fő intézményei is Cuzcoban voltak. Az első
spanyol hódítók perui megérkezésekor a helységnek 200.000 lakója volt.
Türkiz berakásos arany serleg
Hatalmukat az inkák a központosított államapparátusnak
köszönhették. Befolyási területüket következetesen növelték részint diplomáciai úton, vagy pedig hódítások révén
tagozták be az inka államba a kiszemelt területet. Hatalmuk csúcsán az Andok
déli részének nagyrészétől egészen Bolíviáig és Ecuador északi részéig terjedt ki
az inkák birodalma.
Tumi - ceremóniákhoz szolgáló kés
Államnyelv a Quetchua volt. Ez azoknak a népeknek volt
az anyanyelve, melyek már az inkák előtti időkben is a Cuzco völgyben
éltek. Peruban és Ecuadorban ezt a
nyelvet több millió indián beszéli ma is.
Füldíszek
Mikor Pizarro a maga 150 fős seregével 1532-ben az
országba érkezett, az inkák örökösödési háborúk és járványok folytán már úgy
legyengültek, hogy a jól felfegyverzett európaiak a birodalmat könnyűszerrel
meghódíthatták. 1533-ban az inkák utolsó uralkodóját, Atahualpa-t, a
spanyolok megölték.
Kultikus edényke, türkiz berakással
A konkvisztádorok „áldásos tevékenysége” után a lakosságnak
csupán 15-20 százaléka maradt életben. Az inkák mérhetetlen sok aranyát a
hódítók beolvasztották és hajókra rakták. A hajók közül sok elsüllyedt, sokat
kalóztámadás ért, így nem a teljes aranymennyiség került Spanyolországba, ahol
aztán aranypénzt vertek belőle.
Sörös serleg
Ami az egykori Inka Birodalom gazdagságából megmaradt és
Bécsben most látható szépségeket az 1967-ben megkezdődött tudományos
régészeti munkák során fellelt sírokban találták. Az egykori Inka Birodalom
fejedelmeinek jelentőségéről és gazdagságáról e tárgyak mesélnek az utókornak.
Korona
Edény, lámafej motívummal
39 arany golyóból készített nyaklánc
A három középső golyó átmérője 8 és 6-6 centis, a láncon
kígyó formájú csiptető
Félhold alakú csiptető, két végén kakastaréjos vadmacskára emlékeztető
állatfej-motívummal
Madár, türkiz berakással (fülbevaló)
Fülönfüggő
Fekete kerámia palack ragadozó állat motívummal,
az isteni erőt jelképezendő
Ülő embert ábrázoló arany edény
(Nyitott szája arra enged következtetni, hogy vallási ceremóniáknál
használták folyadék kiöntéséhez)
A halott kezére húzott aranykéz (ártó szellemek ellen)
...a kiállításról kilépve egy inka halotti maszk a fejünk felett,