Az 1987 óta az UNESCO által
a Világörökség részét képező agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő
agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. A hadsereget Csi Sivel
temették el i. e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy
biztosítsák a haláltól rettegő császár uralmát a túlvilágon is.
A figurákat pontos katonai
alakzatban helyezték el az árkokban, rangjuk alapján. A figurák magassága
184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet
töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között
vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok,
erőművészek és zenészek. A szobrok egyenruhája és hajviselete is a rangtól
függően eltérőek. Az eredetileg színes lakkborítású, egyedi arcmegformálású, a
valódi fegyverek és vértekkel ellátott szobrok így lettek élethűek. A
fegyvereket nem sokkal az elkészültük után ellopták, a festésük pedig megkopott.
Létezésük tanúsítja a befektetett munka mennyiségét és az alkotóik tehetségét. De
tanúsítja a császár hatalmát és erejét is, amelyek lehetővé tették egy ilyen
hatalmas munka elrendelését.
A jelenlegi becslések szerint a 3
nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130
harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a
föld alatt van betemetve.
A terrakotta hadsereget védő
faboltozatot egy tűz elpusztította, mely a hiedelem szerint 3 hónapon át tartott.
Emiatt csak egy szobor maradt épen, egy térdelő íjászé. A tűz ellenére, a
cseréphadsereg maradványainak nagy része túlélte a pusztító tüzet, amire a
leégett fa-szerkezet emlékeztet.
A szobrokat helyi földművesek
kútásás során fedezték fel 1974-ben. Hazánkban 1988. március 8-tól a
Nemzeti Múzeumban volt látható 11 szobor és 22 eszköz, köztük fegyverek is.
E héttől a kiváló minőségű másolatok a Király utcai VAM Design Stúdióban
láthatók.
