Az 1987 óta az UNESCO által a Világörökség részét képező agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. A hadsereget Csi Sivel temették el i. e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a haláltól rettegő császár uralmát a túlvilágon is.

A figurákat pontos katonai alakzatban helyezték el az árkokban, rangjuk alapján. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A szobrok egyenruhája és hajviselete is a rangtól függően eltérőek. Az eredetileg színes lakkborítású, egyedi arcmegformálású, a valódi fegyverek és vértekkel ellátott szobrok így lettek élethűek. A fegyvereket nem sokkal az elkészültük után ellopták, a festésük pedig megkopott. Létezésük tanúsítja a befektetett munka mennyiségét és az alkotóik tehetségét. De tanúsítja a császár hatalmát és erejét is, amelyek lehetővé tették egy ilyen hatalmas munka elrendelését.

A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

A terrakotta hadsereget védő faboltozatot egy tűz elpusztította, mely a hiedelem szerint 3 hónapon át tartott. Emiatt csak egy szobor maradt épen, egy térdelő íjászé. A tűz ellenére, a cseréphadsereg maradványainak nagy része túlélte a pusztító tüzet, amire a leégett fa-szerkezet emlékeztet.

A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974-ben. Hazánkban 1988. március 8-tól a Nemzeti Múzeumban volt látható 11 szobor és 22 eszköz, köztük fegyverek is. E héttől a kiváló minőségű másolatok a Király utcai VAM Design Stúdióban láthatók.

Képes összeállításom erről szól: 

http://www.youtube.com/watch?v=R6tboIsWfow

2011. május 29.